2009. október 30., péntek

Lengyeltejek - Mleko

Amint lunanyuszi is írta, nagy barátai vagyunk a tej mindenféle formáinak. Noha az elmúlt tíz évben otthon elszaporodtak a korábban ismeretlen tejtermékek (savós tej, író, ízesített kefír, joghurtok, cottage cheese) mindenféle minôségben és árkategóriában, az itteni kínálat lenyûgözô. Nem csupán a választék, a számunkra ismeretlen készítménye, hanem a minôség is. Hetente fogok jelentkezni egy-egy újabb tejtermékkel, ez most a második rész.
Eddig megjelentek:
Mleko
A barátságos szlávos név a tejet magát jelenti, és hihetetlen választékban fellelhetô. A jól ismert zacskós és tetrapakos formán túl az otthon joghurtos táskaként megjelent vastag mûanyag zacskóban, PET palackban, sôt üvegben is kapható. Hiányos lengyeltudásunk nem teszi lehetôvé hogy megtudjuk, de valamiért felteszem, hogy visszaváltható. A zsírtartalom választéka is meghaladja az otthoni 0.5-1.5-2.8-3.6 variációt. Itt eddig láttunk már 0.5, 1, 2, 2.8, 3.2 és 3.8 százalékost is, sôt van 0,0%-os is (tényleg) de lunanyuszi ígért egy terepkutatást.

A 2.8 alattiak otthon valahogy csak színükben és nyomokban emlékeztetnek ízükben a tejre, itt viszont a 0.5%-os is teljes értékû ízélményt ad.
A csomagolás így három hónap után valamiféle színkódolást sejtet, a kék nagyon alacsony, a zöld alacsony zsírtartalmú, a sárga közepes, a piros pedig magas. Lehet hogy ez valami régi dolog, amit most a gonosz félrevezetô kapitalisták kihasználnak, és a valójában csak a 2.8-ast szabadna sárgával jelölni, a 2%-ost pedig azért sárgázzák, hogy megvegyék a megtévesztett fogyasztókat. Szerencsére nem olvasunk konzumblogokat lengyelül, hogy az ezen bosszankodókon bosszankodjunk, mindenesetre nekünk segít ez a logikusnak tûnô színezés.
A már korábban is megénekelt magasabb minôségre a szubjektív ízlelésen kívül az is bizonyítéknak tûnik, hogy ez a tej savanyodik. Nem büdösre romlik, hanem savanyúra savanyodik. Házi laborkisérletünk fog választ adni rá, hogy vajon elalszik -e, mert olyat már rég nem láttunk tejtôl.
A kétségbeejtô választékra egy kis linkgyûjteményt mutatnék a Mlekopol honlapjáról:



Łaciate - ez az UHT tejek kategóriáján belül van, van belôle 0.0%-os (kék), 0.5%-os (zöld), 2%-os (sárga), 3.2%-os (piros). Kiszerelésben pedig fél literes, egyliteres és másfél literes van.
Mi leggyakrabban a 0.5%-os vesszük, ami zöld.



Białe - szintén UHT tej, 0.5% (zöld), 1.5% (sárga), 3.2% (piros) zsírtartalmúak, mindegyik egyliteres, a neve szerint fehér, de ez igaz a másikra is, alatta a keretben egy szó: wapń ami kálciumot jelent, lehet hogy magasabb kálciumtartalmú. Igazából nem tudom mi a különbség ezek és a łaciatek között.



Zambrowskie - ez Zambrów megyei tej (szigorúan az UHT kategóriában), de lehet nálunk is kapni, valószínûleg tejgourmandoknak külön. Szintén 0.5-2-3.0 százakékos választékban.



UHT Kávétej. 7.2 százalékos, de ez itt még nem tejszín. 2 decis és félliteres kiszerelésben



Ízesített łaciate, banános, epres, csokis és vaníliás.

Végezetül pedig a nem UHT tejek:



A szerény Tej nevet viselô Mleko. Ezt két zsírtartalommal kínálja ez a cég, 2 és 3.2 százalékosan.

Illetve a külön kategóriában található mazúri tej:



És mindezek egyetlen cég termékei tej kategóriában...


A zöld łaciate évközi osztályzata:










Az évvégi osztályzat elôtt még megkóstoljuk a nem UHT tájjellegû tejeket is. Addig is egy hatost kapott.

2 megjegyzés:

  1. Ezen márkák közül néhány még nekem is új, igaz én nem UHT tejet szoktam venni. A tejmárkák jelenléte a boltokban meg amúgy is zónafüggő.

    VálaszTörlés
  2. Gondoltam, én leginkább a hihetetlenül széles választékot akartam ezzel érzékeltetni, mintsem egy konkrét márkát reklámozni.

    VálaszTörlés