2009. december 18., péntek

Keresgélés

Most hogy Tamásék szerelik össze a régi-új gyártosoromat, sokszor látom, amint a szerelôk valamelyike kivesz egy fúrószárat a fúrógépbôl, elbattyog a szerszámkupachoz és szépen visszarakja a helyére. Elôször arra gondoltam, hogy micsoda idôveszteség ennyit járkálni.

2009. december 17., csütörtök

Lengyeltejek- Kefír és más joghurtok

Amint lunanyuszi is írta, nagy barátai vagyunk a tej mindenféle formáinak. Noha az elmúlt tíz évben otthon elszaporodtak a korábban ismeretlen tejtermékek (savós tej, író, ízesített kefír, joghurtok, cottage cheese) mindenféle minôségben és árkategóriában, az itteni kínálat lenyûgözô. Nem csupán a választék, a számunkra ismeretlen készítménye, hanem a minôség is. Hetente fogok jelentkezni egy-egy újabb tejtermékkel, ez most a hatodik -kissé megkésett- rész.
Eddig megjelentek:

2009. december 16., szerda

Elégedett ügyfél III. felvonás

Ugye volt egyszer egy elsô felvonás, hogy milyen ügyesen megcsinálta nekem a CIB az eurós számlát és bankkártyát telefonon keresztül. I. felvonás itt.
Aztán szünet, sósperec, sorbanállás a büfénél.
A második felvonásban kiderült, hogy a kártya mégsem sikerült jól, így a felhasználandó pénzeket továbbra is a forintszámláról kell felhasználni.

Most a harmadik felvonásban kicsit visszaugrunk az idôben arra a hétvégére, amikor Łodzban jártunk.

2009. december 15., kedd

Disznódobáló elégedett ügyfél

Ügyünk volt a Pannonnal, ki kellett fizetni pár elmaradt számlát, átalakítani az elôfizetésemet kártyásra, illetve szükségünk támadt (sic!) egy telefonra, amire érkezhetnek a banki sms-ek, de ezen felül mást nem nagyon kell tudnia.

2009. december 14., hétfő

Elégedett ügyfél II. felvonás

Korábban megírtam az elégedettségemet a CIB Bank szolgáltatásával:

Mivel a fizetésemet euróban kapom, de a költségeink jó része itt van, felhívtam ôket, hogy megkérdezzem, mégis miként lehetne euró alapú számlát nyitni, ne kelljen kétszer fizetni az átváltásért
....
Megkérdeztem, hogy kártyát igényelhetek -e hozzá, felolvasta a kondíciókat, és megkérdezte, hogy kérem -e. Határozott igen, és már csak azt kellett eldöntenem, hogy postázzák -e Sóskútra, vagy inkább bankfiókban venném -e át, plusz költség mellett. Postáztattam.
Még pár kérdés, susmus értesítô, internet bank, még pár határozott igen, és kész is.
Teljes bejegyzés itt
Legalábbis azt hittem kész minden...

2009. december 13., vasárnap

Egy hosszú hét

Amikor elindultunk haza még nem tudtuk meddig maradunk. Számomra túlzott optimizmusnak tûnt az, hogy a hónapok óta húzódó üzletet pont azon a héten sikerülne megkötni, amelyiket kínjukban kijelöltek volt fônökeim. Aki már látott rámenôs olaszt (bôrkabát és széles mosoly nélkül kell elképzelni, elvégre nem ágyba akarta csábítani a németeket) az el tudja képzelni Döme mi mindent meg nem tett azért, hogy az a két teszetosza párosujjú végre aláírja a papírokat. Én a puszta jelenlétemmel gyakoroltam nyomást, elmentem a volt munkahelyemre, és kérdeztem. Aztán üldögéltem a recepción, beszélgettem volt kollégákkal, üldögéltem, és ha németet láttam kérdeztem. Hétfôn is, kedden is. Aztán egyszercsak csodák csodája aláírták a szerzôdést, és onnantól minden olajozottabban ment.

2009. december 12., szombat

Az ideutazás sikerei

Büszkén jelenthetem, hogy a sokszor módosított, lassan kidolgozott útvonal már nem csak debütált, hanem egyenesen járatos lett!
Tamásék idetaláltak vele két hete (születtek apró titkos feljegyzések is a térképre, amiket csak ôk tudnak), majd még egyszer idetaláltak, ráadásul a szerelô fiúk is ahhoz képest tévedtek el. Frissíttettem a híres bejegyzést, átírtam az ujdonsággal (egy hét alatt, míg otthon voltunk, elkészült egy szép darab autópálya Csehországban, odafele még a régi útvonalon mentünk, visszafele meg huss, lett egy autópályaszakasz).
Hétfôn újabb adag látogatónk lesz Magyarországról, szintén ezzel a térképpel jönnek, nagyon kiváncsi vagyok, idetalálnak -e.