A dohányzásrúl

Két hete, pénteken reggel Kisnyuszi azt mondta, hogy sípol a tüdôm. Nekem a sípoló tüdôrôl mindig Patterson jut eszembe, aki "valamikor révkapitány volt Hollandia egyik kikötőjében, de iszákossága miatt elcsapták, és azóta rabszolgakereskedést folytatott Colombóban" késôbb pedig a Balmoral (avagy a Radzeer) fedélzetén szolgált.

Patterson tüdejébôl  "néha füttyentésszerű asztmatikus suttogás tört elő", ez pedig gyerekkorom óta a rémképem volt a dohányzással kapcsolatban.

Pipavers

Az elôzô bejegyzésemben nagy sikert aratott a pipavers, ezen felbátorodva megkerestem a másik kedvenc pipaversemet. Ez kiváló alkalom volt arra is, hogy megtudjam ki írta, mert ezt valahogy nem sikerült megjegyeznem.

Mielôtt a vers következne íme egy kis elemzés róla, amit Kovács Sándor Iván a Magyar Irodalomtörténeti Folyóirat az IRIS fôszerkesztôje írt (teljes írás emitt):

A pipárul “olasz formára” írt “sonetto” a magyarországi szonett-próbálkozások után (van közöttük német és francia nyelvû is) az elsõ épkézláb kísérlet. Turóczi-Trostler József impozáns hátteret festett “a legvirtuózabb román forma” varázsán töprengõ Faludi sonettója mögé, a nagy európai “szonettjárványoktól” a “dohányversek”, “pipadalok” divatozásáig (egy XVII. századi pipadalt J. S. Bach muzsikája halhatatlanított). Magyar földön ezek ismeretlenek voltak, csak a tubák passziója volt ismert. Rákóczi, Mikes, Bercsényi vagy Buga Jakab közkuruc mind megszállott dohányosok. Rodostó hajnali miséi után – mint Mikes utal rá – a bujdosók a Szent Tubáknak áldoznak közös dohányzással a fejedelem fogadótermében. Kiss István velencei megfigyelése: az olasz lekukorodó még nagydolga végzése közben is tubákolgat. Hermányi Dienes szerint azzal is civilizálni kell a XVIII. századi Erdélyt, hogy a pipások nem köphetnek a földre. A pipás helyzetébe való belehelyezkedés szinte bensõséges örömû; egyszersmind a gyóntató leckéje.

Most hogy már a kellô felajzás megtörtént íme a vers:

Pipa

Újra saját irodám van, amiben egyedül vagyok. Csukható ajtóval, nyitható ablakkal, ráadásul egy gyors körkérdés után kiderült, hogy a kollégáimat nem zavarja a pipafüst.

Újra pipázom hát, és nagyon örülök neki. Az irodai dohányzásnak, a pipának, az illatnak, mindennek. Ennek örömére megkerestem kedvenc pipásversemet.