Vitorlás hajóóriások

Az elmúlt hónapokban egyre többször olvasni a vitorlák bevonásáról a kereskedelmi hajózásba, az üzemanyagfelhasználás (és persze a károsanyagkibocsátás) csökkentésére. Az elképzelések szerint azon túl, hogy a belsőégésű motorokat korszerűsítik, biogázra és más újratermelődő anyagokra cserélik, vitorlákat szerelnek fel a hajókra, hogy kisegítsék a hajtást. 

Az alábbiakban összegzek pár olyan koncepciót, amit találtam.

Dykstra

Novemberben a Dykstra harangozta be az Ecolinert, elképzelésük szerint a hajtáshoz szükséges energia 60%-át nyernék a vitorlákból, míg a motorok adnák a maradék 40%-ot. A tervezett hajó 8000 tonna bruttó hordképességű, és hogy erről legyen némi kép is, íme egy 8000 bruttó hordképességű hajóról egy kép: 

A DWT - deadweight tonne, magyarul a bruttó hordképesség a hajó teljes súlyát jelöli rakománnyal, legénységgel, vízzel, étellel egyetemben. Ezzel szemben a BRT bruttó regisztertonna űrmértéket jelöl, 100 köblábat, azaz megközelítőleg 2,8m³ teret, amibe a hajó minden tere beleértendő. 1969 óta a DWT a hajók méretének mértékegysége, míg a rakképességé az NT, azaz net tonnage, nettó befogadóképesség. 

A hajó teljes hossza 138 méter, függélyek közti hossz 135 méter, merülése 6,5 méter (teljes rakomány mellett), maximális sebessége 12 csomó. Ezekből a méretekből már sejthető, mekkorák is az Ecoliner vitorlái, összesen 4000 négyzetméterre tervezik.
Az elképzelés szerint az egész vitorlázatot a hajóhídról egyetlen ember kezelné, így extra személyzetet sem kíván.

Linkek:
World Cargo News
Dykstra
Fairtransport

---

B9

A B9 hasonló koncepcióból indul ki, de mint biogáztermelő a maradék 40% energiát biogázból szándékozik kinyerni. Íme az elképzelés skicce, illetve egy videó.

 

A B9 kisebb méretekben gondolkodik, a hajó mérete 3000 dwt, ezen túl nem sok konkrétumot árulnak el, mindenesetre nagyon szép képet rendereltek a hajóról:

Linkek:
New York Times
Old Salt Blog
B9 Shipping
GizMag

---

Tokiói Egyetem

Természetesen létezik egy japán elképzelés is, ami kissé eltér a többitől. Míg mind a Dykstra, mind a B9 vitorlákban gondolkodik (tehát valamilyen szövetben), addig a Tokiói Egyetem merev, teleszkopikus testeket képzelt el vitorla gyanánt.

---

A vitorla

Ami közös pont feltűnhetett a koncepciókban, az a vitorla. Egyik koncepció sem a hagyományos vitorlázatokat használja, pedig mindannyiunkban él a kép arról, miként is néz ki egy vitorlás teherhajó.

Ezek a koncepciók viszont egy lényegesen újabb fejlesztést, Wilhelm Prölss 1960-as években kifejlesztett Dynaship vagy Dyna-Rigg nevű vitorlarendszerét használják, amit kimondottan teherhajók vitorlával hajtására talált ki, azonban sosem került felhasználásra. Talán mégiscsak létezik korát meghaladó elképzelés.

A kocepció lényege, hogy a vitorlák fixen rögzítve vannak az árbochoz, és a bumokba lehet motorosan becsavarni a vitorlákat. A vitorlák szélre állítását pedig az árbocok egyedi tekerésével oldja meg, szintén automatikusan.  

A Dyna-rigg vitorlázatot először hajón 2006-ban próbálták ki, a Máltai Sólyom nevű luxusjachton, és épp a már fent említett Dykstra tervezte.

Kíváncsi vagyok, mikor jelennek meg az első vitorlás teherhajók a tengereken.