Elmúlt Lengyelország utáni első telünk itthon, és mitagadás nem voltam teljesen elégedett a fűtéssel, valahogy sosem volt az igazi, nagyon sok füst dőlt Totya orrán-száján, felforrósodott a füstcső, de a vizet nem sikerült 80 fokra melegíteni tartósan, és Konix ide, Konix oda, ami kátrányt egyik nap leszedett a Konix, azt másnapra visszatermelte a tűz. Egyszóval kazánforradalomra volt szükség.
Először is füstcsőcsere.
... hogy meglegyen a tisztes huzat. Mindenképpen kell bele egy pillangószelep, hogy szabályozhassam a kimenő levegő mennyiségét, illetve minden könyökre tisztítónyílás, mert az ördög és a kátrány alvási szokásai hasonlóságot mutatnak. Ezt igen gyorsan és problémamentesen sikerült megvásárolni, a legjobb ár, amit találtam a
Kazán webáruházé volt. Megrendeltem, kifizettem, és szépen meg is jött, gyorsan be is szabtam, és csak egy helyen kell tömíteni, mert a stücni a falban a logikával ellentétesen fordítva van, így a vízszintes szakasz két oldalon is anya kialakítású.
Másodszor tüzelőcsere.
 |
| Két tonna fabrikett |
Sok sok számolgatás után a fabrikett mellett döntöttünk, mert sokkal kiszámíthatóbb, mint a tűzifa, tudom a súlyát, tudom a szárazságát, tudom a fűtőértékét, ezzel szemben tűzifából hoznak egy platónyit, ami éppen kettő és egynegyed sülysápi öl, megközelítőleg tizenhárom vajdasági kád súllyal, és nagyon száraz, mindig nagyon száraz, akkor is, amikor még a levelek se száradtak el a rajtamaradt ágacskán. A fűtőérték pedig makacsul SI, és nagyon erősen függ a szárazságtól.
Mindenesetre a számítást elvégeztem:
Az átlagos tüzifa fűtőértéke 8,5-9 MJ/Kg, a briketté 17-19 MJ/Kg. (forrás: www.erdert.hu )
Egy raklap brikett súlya 1000 Kg
Kb 3 köbméter tűzifa súlya kb 1500 Kg, tehát kb 1 köbméter kb 500 Kg (forrás: http://tuzifa.com/ )
Tehát 1 köbméter brikett össz fűtőértéke 17000-19000 MJ (17*1000), ami 2000 Kg tüzifa fűtőértékének (17000/8,5) felel meg, tehát 1 köbméter brikett 4 köbméter tűzifa fűtőértékének felel meg.
1 raklap brikett 48000 Ft, 1 platónyi tűzifa 40000 Ft, tehát kb ugyanannyiba kerül a kettő, feltéve, hogy a plató-SI átváltás sikeres.
Szintén neten rendeltem, a faluban lévő kereskedésből,
http://fuel.cseppcom.com/ , egy kis Konixszal, és némi alágyújtóssal együtt.
Aztán jöhet a takarítás.
A kátrány igencsak csökkenti a hőcserélő felületek hatékonyságát, amiképpen a füstjáratokat is szűkíti, mindenféle komplikációkat okozva. A
Konix hatékonyságát megénekeltem már, de most nekem nehéztüzérség kellett, valami, ami nem okosan tisztít, hanem durván és közönségesen feloldja, lesöpri, megsemmisíti a gonosz lerakódásokat. Némi kutakodás után kiderült, hogy régi jó barátom a nátronlúg, népi nevén a marónátron, felnőttkori nevén NaOH kell nekem.
 |
Minden figyelmeztetés rajta van
node... lakossági felhasználásra? |
Évekig dolgoztam nátronlúggal, lévén az egyetlen vegyszer, ami hatékonyan oldja az aluminiumot, lehetővé téve az öntészeti szerszámok takarítását. Nagyon csúnya kellemetlen anyag, mar, rúg, harap, a gőze irritáló, nem véletlenül engedélyköteles.
Ellenben a legjobb tisztítószer a kazánra, egy tálkában berak az ember 100-200 gramm anyagot az égéstérbe, vizet önt rá, és pár óra múlva a kátrány engedelmesen eltávozik a felületekről.Mivel már nem alumíniummal dolgozom, nincs hozzáférésem marónátronhoz, a volt munkáltatómnál pedig nem mertek kiadni nekem húsz dekát sem (!) gondoltam megnézem a neten.
Az ökokuckó, név kötelez alapon könnyedén elad nekem egy kilót. Mert hátha szappant akarok csinálni. Felelősen a környezetért. Biztos vagyok benne, hogy ez normális, hisz marónátront régen is használtak a háztartásokban, de valahogy nincs összhangban az a mennyiségű munka, papírmunka, óvintézkedés, amivel én anno a munkásaimat védtem az anyagtól, kezeltem a hulladékot, szállíttattam az oxidokat és a tartályokat azzal, hogy a posta kihoz nekem egy kilót.
Ipari üzemként évente 300 kilót használtunk fel, ez elegendő volt arra, hogy 100 liter 60%-os töménységű oldatot tartsunk fenn, folyamatos szűrés és használat mellett. (írtam ezt én itt)
 |
| Kátránymentesen |
Állítólag egy tálkában betesz az ember egy kis nátronlúgot a kazánba, és a gőzei kitakarítják, nos a valóság sokkal nehézkesebbnek bizonyult. A nátronlúg valóban oldja a kátrányt, de nem árt neki ha a felületére direkten ráspricceljük, és némi mechanikai ráhatás is elkell, hogy megszabaduljunk tőle.
A kazán belseje olyan lett, mint újkorában, az anyag viszont valóban veszélyes, hiába több év tapasztalata, hiába a vegyvédelmi kesztyű, ahol az végetért, ott bizony komoly égési sérüléseket szereztem.
 |
A meglévő karcolásoknál égette meg a bőrömet,
de volt ahol lukakat égetett bele. |
Legvégül pedig egy kis kazánfelújítás.
Bizony Totyakazán felett sem repült el nyomtalanul az idő vasfoga, sem az ezüst szamovár, így bizony hiányzott a parázsfogó ajtó, a hamuzóajtó kilincse, sok sok ajtótömítés, és mivel a brikettet leghatékonyabb tüzeléshez felül kell begyújtani, a középső ajtóból rendeltem olyat, amin van szekunder levegőnyílás.
Már meg is csináltuk a próbafűtést, és egyelőre tökéletes megelégedésünkre szolgált a felújítás.
Olyanok ezek, mint a vadlovak, jönnek, beköltöznek, makrancoskodnak, próbálgatják-kóstolgatják az embert, aztán amint előkerül a csavarhúzó, egy kis bütykölés és máris rendesen viselkednek.
